Bevezetés

A vállalatok működésének nyomon követésére néhány évtizeddel ezelőtt kizárólag papír alapú rendszerek működtek. Az informatika fejlődésével az utóbbi évtizedben szinte minden vállalatnál megjelentek az úgynevezett OLTP (On-Line Transactional Processing) rendszerek. Ezek képesek többé-kevésbé teljesen lefedni a vállalat működését és támogatni a gazdálkodási, technológiai folyamatait (rendszerektől és fejlesztési metódustól függően különböző integráltsági szinten). A tranzakciós rendszerek nagy méretű adatbázisokat készítenek, a vállalkozás összes adatával. Azonban – miután az informatikai rendszereket minden esetben optimalizálni kell valamilyen működésre, és ez jelen esetben a gazdálkodási folyamatok támogatása –, ezek a rendszerek általában nem igazán alkalmasak az adatok egyszerű kezelőfelületen történő ad-hoc lekérdezésére, elemzések készítésére, bonyolult összefüggések vizsgálatára. Ugyanakkor napjainkban az egyre erősödő piaci verseny következtében világszerte megnövekedett az igény ezen információk felhasználására. Egyre újabb és újabb információ szeletre van szükség a piaci versenyelőny megteremtéséhez (sőt a piaci pozíció megtartásához). Ezt a megjelenő információs hiányt fedték le az utóbbi időben világszerte terjedő, és egyre elérhetőbbé, testközelivé váló OLAP rendszerek (On-Line Analytical Processing).

OLAP rendszerek

Az OLAP rendszerek az üzleti logikának megfelelő, a lekérdezést a lehető leghatékonyabban támogatni tudó struktúrában tárolják az adatokat. Ezzel lehetővé válik olyan elemzések, lekérdezések villámgyors elkészítése, melyekre OLTP rendszerekben általában nem volt mód (ez persze nem azt jelenti, hogy nem lehet kiszedni belőlük az adatot, csak éppen gyakran aránytalanul sok idő és kapacitás szükséges hozzá). Miután ezen eszközök felhasználói között kiemelkedő helyen szerepelnek a vállalatok vezető pozícióban lévő emberei, az összes rendszer esetében egy könnyen kezelhető, informatikai képzettséget nem igénylő felhasználói felület került az OLAP típusú adatbázis fölé.

Ezzel a felülettel lehetővé válik a szó szoros értelmében egérkattintásokkal elemezni a vállalat működését. Az OLAP rendszerek alaplogikája szerint az alapadatokat (mértékegységeket, pl.: ár, mennyiség stb.) különböző dimenziók mentén halmozva tárolják. A dimenziók alkotják az úgynevezett adatkockát (természetesen a név által sugallttól eltérően nemcsak három dimenzió vehető fel), melynek egyes cellái a mértékegységek (melyekből szintén több lehet). Dimenzión tipikusan a vállalati működés szempontjából fontos ismérveket kell érteni (pl.: partnerek, időhorizont, termékek, kereskedők). Az ábrázolás módja alapvetően kétdimenziós, azaz egyszerre – mint egy táblázatban – két dimenziót lehet megtekinteni (illetve lehet dimenziókat egymásba is ágyazni), ugyanakkor a dimenziók szabadon változtathatók.

Rövid példával élve: az első tábla mutatja negyedév bontásban a partnerenkénti bevételt (első dimenzió az idő, második a partner), majd egy kattintással ki lehet cserélni a partner dimenziót kereskedőre (azaz egyes kereskedőink forgalma mekkora volt negyedévenként, első dimenzió: idő, második: kereskedő). Majd a kereskedő dimenzióba be lehet ágyazni a termék dimenziót (első dimenzió az idő, második a kereskedő, termék). Így negyedévente látható a kereskedőnkénti bevétel termék bontásban. Végezetül a nettó bevétel mértékegység szintén egy kattintással átalakítható eladott termék darabszámra (a tábla marad, de a cellák nem Ft-t, hanem darabszámot mutatnak). Mint látható ezek olyan információk, melyek általában a tranzakciós rendszerekből csak több - kevesebb nehézség alapján állíthatók elő.

Másik alapvető funkció az OLAP rendszerek esetében a lefúrás. Ez azt jelenti, hogy a dimenziók hierarchikus felépítésűek, és egy-egy kattintással lehet felfelé összegezni, és lefelé szétbontani az adatokat (pl. negyedévről havi bontásra, vagy termékcsoportról termék bontásra).

Ezenkívül természetesen rengeteg kiegészítő eszköz áll a különböző OLAP rendszerekben a felhasználók rendelkezésére, ezek listája rendszerenként különböző (pl.: Excel konverzió, grafikonok készítése, mező számítás, szűrés stb.).

Általában külön területet jelent az OLAP eszközök esetében a listák, riportok készítését támogató eszközök. Ezek elsődleges célja az, hogy egyszerűen elkészíthető, gyakran ad-hoc lekérdezéseket lehessen végrehajtani különösebb informatikai és adatbázis ismeret nélkül. A működési elve a következő: az alapadatbázis szerkezetét egyszer le kell írni egy úgynevezett metaadatbázisban, mely egyszerűen, közérthető módon mutatja meg az adatbázis elemeit (pl. listáról ki kell választani a következőket: Beszállítási idő, Szállító cég, Áru nettó értéke; az eredmény egy lista lesz, mely Beszállításonként tartalmazza a dátumot, a szállító cég nevét és az áru értékét).

Végezetül az OLAP eszközök továbbfejlesztését teszik lehetővé a szintén az eszközcsaládokhoz tartozó Data Mining eszközök. Ezek a mélyükben rejtőző komoly matematikai módszerek segítségével (és természetesen ezt eltakaró barátságos felülettel) fedik fel az adatbázisban szereplő adatok közötti mélyebb összefüggéseket, trendeket.

Üzletágunk

A világpiaci tendenciáknak és partnereink igényeinek megfelelően elkezdtük forgalmazni a VIR (Vezetői Információs Rendszer) eszközöket.

A rendszerek jellegzetességéből adódik, hogy viszonylag hamar el lehet indítani őket, és rövid idő alatt már értékelhető eredményt, adatokat szolgáltatnak (hiszen kész adatbázisra épülnek). Majd ezen modellek kifinomítása következhet, mely egy fokozatos fejlődést tesz lehetővé.

Ennek logikájában építettük fel üzletágunk működését. A gyors elindulást biztosítja az elkészített általunk kialakított bevezetési technológia, mely részint informatikai szempontból dolgozza fel az összes szükséges teendőt (beleértve a partnercég felmérését mind informatikai, mind közgazdasági értelemben), részint az általános közgazdasági modelleket tartalmaz, melyek alkalmasak arra, hogy alapul szolgáljanak a cég specifikus gazdálkodási rendszer kialakítására, de természetesen már önmagukban is használhatók.

A VIR rendszer bevezetésekor különleges gondot kell fordítani a tranzakciós adatbázissal való összekötésére, hiszen ez képezi a lelkét a rendszernek. A feladat egyrészt technikai jellegű, hiszen esetenként adatbázisok közötti konverziót kell készíteni (amely konverziót rendszeresen el kell végezni a frissítéshez, így standard megoldásnak kell születnie), ehhez képzett adatbázis szakértőink állnak rendelkezésre. Másrészt megjelenik az informatikában GIGO elvként ismert problémakör. Ez azt jelenti, hogy amennyiben nem pontosak az adatok a tranzakciós rendszerben, akkor nem lesznek pontosak az OLAP rendszerben sem, akármennyire jól van felkonfigurálva a szoftver. Ennek kivédése majdnem mindig eseti megoldást kíván, de a cég 10 éves tranzakciós rendszerek bevezetésében és a hozzájuk kapcsolódó vállalati szervezésben szerzett tapasztalata alapján választ tudunk adni a problémára.

A VIR rendszerek használhatóságának másik kritériuma az alkalmazott közgazdasági modellek. Ez nagyon leegyszerűsítve nem jelent mást, mint például milyen dimenziókból és mértékegységekből álló kockákat érdemes használni, illetve az egyes cellák tartalmilag mit jelentenek (pl. termékenkénti költség bontás milyen mértékig tartalmaz fix költségeket stb.). Felhasználva eddigi vállalati tapasztalatainkat és a közgazdasági tanácsadással foglalkozó terület eredményeit, kidolgoztuk az induló általános modelleket, melyek alapján már ki tudjuk alakítani – amennyiben van erre igény – a partnerrel együttműködve a vállalat gazdálkodási elveit.

A VIR rendszerek bevezetésekor is hűek maradunk az eddig jól bevált gyakorlatunkhoz, a cégfelelősi rendszerhez. Minden cégnek van egy cégfelelőse, aki minden kérdés és esetleges probléma megoldásáért felel. Így a vállalati kapcsolattartó személynek csak egy emberrel kell konzultálnia, az ő felelőssége ennek továbbítása.

Mint látható egyre nagyobb ütemben fejlesztjük a piac kihívásainak megfelelően az új üzletágunkat, melyben megpróbálunk a partnereink igényeinek legjobb és legmegfelelőbb szolgáltatást nyújtani.

 

Vissza az LBS ECoNET Rt főlapra